Németh Jocó

„Szeretem a munkám, ez a hobbim is. Szeretek bejárni ide. Elfogadóak az emberek. Tapasztalati szakértő is vagyok, néha beugrom az érzékenyítő csoport foglalkozásaira. Számomra a „nemadomfel lelkület” az összetartást jelenti.”
Németh Jocó
Fotó: Dely Dávid


Kevés ember mondhatja el magáról, hogy a munkája a hobbija, és azt csinálhatja, amit szeret. Ilyen ritka kivétel munkatársunk Németh Jocó, aki már két éve grafikusként dolgozik a Nem Adom Fel Alapítványnál, szórólapok, plakátok, névjegyek kerülnek ki a keze alól.
A most 29 éves fiú, amióta az eszét tudja, szeret rajzolni. Gyerekkora óta rajong a művészetekért, ám mégsem sikerült bejutni a művészeti egyetemre, helyette egy OKJ-s grafikusi képzést végzett el. Szereti ezt a munkát, a tervezés folyamata manuális és digitális, a kettő kiegészíti egymást. A munkán kívül is ennek él: szabadidejében is rajzol, utazik, kirándul. A másik szenvedélye a fotózás. A művészeti alkotások közül kedvence Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése, a külföldiek közül Rubens: Titánok bukása című festménye.

Németh Jocó Asperger szindrómás művész alkotása
Németh Jocó festménye


Jocó érdekes ember. 2016-ban egy vizsgálat során derült ki, hogy autizmus spektrumzavara van, Asperger-szindrómás. Azt mondja teljesen más, ha gyerekkorban derül ki ez a betegség, mint felnőttkorban. Nehezen ugyan, de elfogadta a tényt, hogy ennek tudatában kell majd az életét élnie. A Nem Adom Fel Alapítványnál is elfogadták, barátokat szerzett, jól érzi magát.

„Szeretem a munkám, ez a hobbim is. Szeretek bejárni ide. Elfogadóak az emberek. Tapasztalati szakértő is vagyok, néha beugrom az érzékenyítő csoport foglalkozásaira. Számomra a „nemadomfel lelkület” az összetartást jelenti.”

Legnagyobb vágya, hogy a művészet terén komolyabb elismerést szerezzen, mondjuk Munkácsy-díjat, ami a magyar művészetben a legnagyobb elismerés.


Szöveg: Dubniczki Csilla

Hasonló cikkek:

Ne maradjon le újdonságainkról!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Skip to content