Érzékenyítő Advent

Kezdődik a várakozás, a készülődés ideje, az Advent. Mást jelent keresztényként ez az időszak, hiszen Isten fiának születését várjuk és ünnepeljük és mást azoknak, akiknek ez nem vallásos ünnep. Ami viszont mindnyájunkban közös: sóvárgunk a közös csodára, az egymás felé megélt valódi figyelemre és készülődünk arra, hogy az ünnepünk a szeretet kifejezésének tere, az ajándékozás ideje legyen.

De hogyan lesz ez most? Egészen más ez a vírusos időszak, amikor egyre inkább bezárul minden, amikor teljesen kiszámíthatatlanná válik a világ, bizonytalan hogy hogyan leszünk holnap, milyen változást hoz az elkövetkező óra. A karácsonyi előkészület máskor sodró, akár ideges, de mégis örömteli feladattengere most valami egészen másnak adja át a helyét. Ebben a rendkívüli időszakban most fizikailag és bensőnkben is bezárva érezzük magunkat. Lehet, hogy éppen betegséggel küzdünk, esetleg annak aggodalmával, hogy elkaptuk a kórt. Szeretteinket ápoljuk, vagy épp az fáj, hogy nem tehetjük ezt meg. Átalakulnak a prioritásaink, megváltozik az életünk tempója.

A Léleköntő Programban családokat kísérünk, autizmussal és ADHD-val élő gyermekek fejlesztésével foglalkozunk. Nagyon sokat beszélgetünk a mindennapi élethelyzetekben átlagos napokon is küzdelmet megélő családokkal, akik most, a járványhelyzetben különösen is rászorulnak a támogatásra. A hirtelen változások miatt a gyermekek félelmei felerősödhetnek, hiszen átvehetik a körülöttük lévők feszültségét és nehezen élhetik meg a változásokat, amelyek most sajnos mindennaposak lettek.

Érintett szülők mesélik, hogy sok esetben éppen az segített a gyermekeiknek a karácsonyi pörgés, előkészület túlélésében, ha teljesen elhagyták a meglepetéseket és mindent pontról pontra előre megbeszéltek velük. Van ismerős család, ahol a gyermekük szükségleteinek megfelelően az adventi naptárban nem kis csokifigurák bukkannak elő napról napra, hanem a leendő ajándék újabb és újabb részletei derülnek ki, hogy mire ott áll a család a fa alatt, minden biztonságosan kiszámítható legyen a kicsi számára.

Az idén mi sem a szokott módon fogunk bevásárolni, nem fogunk úgy sütni-főzni, nem a nagycsaládban tudunk majd ünnepelni. Felnőttként hogyan viseljük ezeket a változásokat? El tudjuk engedni a biztonságot jelentő megszokásainkat? A tervezés biztonságát? Vagy most lehetőséget kapunk arra, hogy jobban értsük őket, az autizmussal és ADHD-val élőket, akiknek ez mindig nehéz volt? Ők azok, akik lakmuszpapírként mutathatják meg nekünk, mit is jelent a bizonytalanságtól való aggodalom, az alkalmazkodás fájdalma. Most esélyt kaphatunk arra, hogy értőbben forduljunk a hirtelen változások kiváltotta dührohamok, a feszültségszint növekedést jelző tikkek, bezárkózások iránt: igen, ők így tudják kifejezni, hogy nehéz most a helyzetük, valami túlterhelte az idegrendszerüket…

Tekinthetjük érzékenyítési lehetőségnek mindezt. Rácsodálkozhatunk autizmussal élő munkatársainkra és más ismerőseinkre és lehetünk nagy büszkeséggel mellettük, ha komolyabb külső tünetek nélkül, erejüket megtartva vesznek részt a vírusos idők kihívásaiban. De gondolhatunk arra is, hogy talán az sem tesz jót nekik, ha a felmerülő feszültségeiket egyszerűen elnyomják, ha nincs tér ezek kimondására, feldolgozására…

Adventi időszakban néhány helyen szokás „angyalkázni”, vagyis játékból valakinek figyelmes segítőjévé válni karácsonyig. Milyen jó lenne, ha ezt ilyen érzékenységgel tudnánk megtenni – értük és velük: az autizmussal és ADHD-val élőkkel, de tágabban nézve a magányosakkal, a nehezebben alkalmazkodókkal, a betegséggel vagy annak félelmével küzdőkkel, vagy azokkal, akiknek komolyabb nehézséget okoz, hogy változtassanak a megszokásaikon.

Mindenkinek biztonságot jelent, ha azt érezheti, valaki mellette áll és esetleg még azt is előre tudhatja, hogy mikor fogja felhívni, esetleg tervezhetnek-e valami közös programot valódi vagy online térben?

Mások angyalává válni valódi öröm. „Mindenki elég gazdag ahhoz, hogy másoknak segítsen” – jó felidézni a Nem Adom Fel – szlogent. Akár a saját családunkban, akár munkatársi körben, akár még tágabban tesszük, közelebb kerülhetünk a karácsony megéléséhez!

Ehhez és mindnyájunk saját ünnepi készülődéséhez kívánunk leleményes figyelmet és kreatív ötleteket és ezek nyomán majd derűs, a lehetőségekkel megbékélt valódi ünneplést!

Szeretettel a Léleköntő csapat nevében,

Vető Anna

Hasonló cikkek:

Ne maradjon le újdonságainkról!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Skip to content